A 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

2.§

8. földtani veszélyforrás területe: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a lejtős tömegmozgásokkal, egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokkal és építésföldtani kockázatokkal jellemezhető területek, továbbá az emberi tevékenység hatására jelentkező vagy felerősödő kedvezőtlen földtani folyamatokkal és vízjárással összefüggő földtani veszélyek által érintett területek tartoznak,

Földtani veszélyforrás területének övezete

25. § (1) A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni.

(2) Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.

A földtani veszélyforrások típusait sajnos a jogszabály nem sorolja fel teljes körűen, így a tervezők sok esetben csak a legismertebb veszélyforrások vizsgálatára szorítkoznak (lejtős tömegmozgások, alápincézettség). Olyan fontos elemek maradnak ki a vizsgálatból, mint a korábbi feltöltött területek, vagy a térfogatváltozó agyagtalajok stb. Utóbbiak nem csak az Alföld 11, a Tiszahát 7 településén okoznak tömeges épületkárokat, hanem a dombsági hegyvidéki területeken, ahol a oligocén-miocén korú szürke agyagokon csúsznak meg a beépített területek, utak.

Ezek a térképek hivatottak segíteni a településeket a fejlesztési területeik kijelölésében. Ha ezek a térképek nem teljeskörű vizsgálat alapján lettek összeállítva, akkor nem töltik be funkciójukat.

A Földtani Veszélyforrások Magyarországon térképen megnézhető mely települések az érintettek.

Kérje a földtani veszélyforrás térkép felülvizsgálatát!