Fogalomtár

épületkár: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 10. pontjában meghatározottak szerinti fogalomban keletkezett kár

földcsuszamlás: a természetes egyensúlyát vesztett lejtő vagy csúszólap mentén mozgó földtömeg

földtani szakértő: a 40/2010. (V.12.) KHEM rendelet 1.§-ban meghatározott tevékenységet a rendeletben meghatározott feltételek mellett végző személy

földtani szakvélemény: földtani szakértő által készített szakvélemény

földtani veszélyforrás: a Föld felszíne és felszín alatti rétegei (földtani közeg, litoszféra) természetes állapotának, továbbá saját, illetve más környezeti elemekkel együttes folyamatainak a terület felhasználást korlátozó, vagy kizáró kockázata.

lejtőcsúszás: a természetes egyensúlyát vesztett lejtő vagy csúszólap mentén mozgó földtömeg

lösz: a jégkorszakban a levegőből, sztyeppe környezetben kiülepedő, 0,02-0,07 mm nagyságú szemcsék cementációjából keletkező, jellegzetesen anizotróp szerkezetű törmelékes üledékes kőzet

löszfal: lösz anyagú közel függőlegesen is megállni képes természetes partfal

löszfal omlás: a löszfal természetes, vagy antropogén hatásra történő omlása

magaspart (partfal): az a földfelszín, ahol a szintkülönbség változása felületének legalább 2/3 részében 60°-nál meredekebb

magaspart omlás: a magaspart természetes, vagy antropogén hatásra történő omlása

omlás: kőzetek (szilárd összeálló, vagy laza üledékes), nem csúszólap jellegű felület mentén történő az elválása

partfal: az a földfelszín, ahol a szintkülönbség változása felületének legalább 2/3 részében 60°-nál meredekebb; nem tekinthető azonban partfalnak a működő és az elhagyott bányafal

partfalomlás: a partfal természetes, vagy antropogén hatásra történő omlása

pince: a földkéregbe vájt mesterséges, falazott vagy falazatlan üreg

pince beszakadás: a földkéregbe vájt mesterséges, falazott vagy falazatlan üreg beszakadása

talajcsúszás: a felszíntől számított maximum 1 méter mélységet meg nem haladó réteg csúszása

Épületkárok és területértékelés

beszakadás: felszín alatti természetes, vagy mesterséges üreg, pince, vagy bányajárat földfelszínig terjedő beszakadása

épületkár: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 10. pontjában meghatározottak szerinti fogalomban keletkezett kár

épülettörés: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 10. pontjában meghatározottak szerinti fogalomban keletkezett kár

faltörés: épület határoló, vagy belső falainak törése

földcsuszamlás: természetes egyensúlyát vesztett lejtő vagy csúszólap mentén mozgó földtömeg

lejtőcsúszás: természetes egyensúlyát vesztett lejtő vagy csúszólap mentén mozgó földtömeg

rézsűcsúszás: emberi tevékenység által kialakított lejtős felszín mozgása

suvadás: homogén kőzettömegben létrejövő, 10 foknál meredekebb átlagdőlésű, hengeres, vagy parabolikus csúszólap mentén, a csúszólapon belül akár tovább szeletelődő mozgás

Földtani veszélyforrás terület térképezés

építési törvény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény

földtani térkép: a földtani közeg elemeinek felmérése és térképi ábrázolása

földtani térképezés: a földtani közeg elemeinek térképezése

földtani veszélyek: a Föld felszíne és felszín alatti rétegei (földtani közeg, litoszféra) természetes állapotának, továbbá saját, illetve más környezeti elemekkel együttes folyamatainak a terület felhasználást korlátozó, vagy kizáró kockázata

földtani veszélyforrás térképezés: földtani veszélyforrásként számon tartott jelenségek céltérképezése

földtani veszélyforrás övezete: földtani veszélyforrások előfordulási területe

pince beszakadás: felszín alatti mesterséges üreg földfelszínig terjedő beszakadása

település térképezés: települések területén végzett a földtani közeg elemeinek felmérése és térképi ábrázolása, illetve a speciális hatások bemutatása

város geológia: települések területén végzett a földtani közeg elemeinek felmérése és térképi ábrázolása, illetve a speciális hatások bemutatása

veszélyforrás térképezés: földtani veszélyforrásként számon tartott jelenségek céltérképezése