Szeletes földcsuszamlás, rogyás – 10 foknál meredekebb átlagdőlésű, hengeres csúszólap mentén, a csúszólapon belül tovább szeletelődő mozgás, melynél a csúszólap alsó szakasza földtanilag preformált felületen (réteghatáron) van. A mozgás sebessége a legaktívabb szakaszban 1 m/órát is meghaladja, de akár „pillanatszerű” is lehet. Pl.: a dunai magaspartok (Ercsi, Százhalombatta, Kulcs, Rácalmás, Dunaújváros, Dunaszekcső) több százezerköbmétert is meghaladó nagyságú földcsuszamlásai.
Suvadás - Homogén kőzettömegben létrejövő, 10 foknál meredekebb átlagdőlésű, hengeres, vagy parabolikus csúszólap mentén, a csúszólapon belül akár tovább szeletelődő mozgás. A mozgás sebessége a legaktívabb szakaszban 1 m/órát is meghaladja, de akár „pillanatszerű” is lehet. Pl.: Az agyagterületeire jellemző (Hernád folyó mentén Gibárt, Pere, Felsődobsza, Újcsanálos)
Kúszás – Talaj, finomszemcsés üledék, áthalmozott réteg (benne akár nagy kőzetdarabokkal) egységes, vagy foltszerű, lassú (< 10 cm/év) mozgása lejtőn. Pl.: Már enyhe lejtésű területen is észrevehető a fák törzsének hajladozásából, a ház körüli járda, lépcső elválásából.
Törmelékcsúszás – Az átfagyott, fellazult, részben áthalmozott (geliszoliflukciós) réteg gyors csúszása. Legjellemzőbb példája a meredek löszfalak felső 1 méterének, olvadást követő gyors lecsúszása.
Sárfolyás – 1 kg/dm3 –t jelentősen meghaladó térfogatsúlyú szuszpenzió gyors folyása. Pl.: Kiadós zivatarok után létrejövő villám árvizek alakulhatnak át sárfolyássá, ha a mederben, illetve a környezetében lévő üledékeket viszi magával az ár. Sokszor görgeteg méretű köveket is képes úsztatni.
Kőfolyás – jellemzően kavics, vagy annál nagyobb szemnagyságú törmelék, meredek lejtőkön történő száraz kúszása. Pl.: Magyarországon a Badacsony hegy DNy oldalán alakult ki a legnagyobb éles kövekből álló kőfolyás.
Kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságok:
Térfogatváltozó agyag – 10%-nál nagyobb lineáris zsugorodással jellemzett agyag van a felszínen, illetve alapozási mélységben. Pl.: Békés megyében Meggyesbodzás és a környező 10 településen okoz tömeges épületkárt a felszínen, illetve a felszín alatt alapozási mélységben, szabálytalan eloszlásban jelen lévő térfogatváltozó agyag. Jellemző kártétele az épületek sarkainál, vagy eltérő alapozási mélységnél létrejövő épülettörés.
Tőzeg terület – tőzeg, magas szerves anyag tartalmú réteg van a felszínen, illetve alapozási mélységben. Kártétele hasonló a térfogatváltozó agyagéhoz. Az egyenlőtlen süllyedés miatt törnek az épületek.
Futóhomok – a felszínen, illetve alapozási mélységben futóhomok van. Az egyenletesszemnagyságú futóhomok tömöríthetősége, terhelhetősége alacsony.
Barlang – természetes mesterséges üregek vannak a felszín alatt. Magyarországon a barlangok törvényileg védettek. Ráépítés miatti beszakadás esetén a biztosító nem fizet.
Regionális süllyedés – Nagy területet érintő, természetes, vagy mesterséges hatásokra bekövetkező felszínsüllyedés. A Föld kéreglemezeinek természetes emelkedése-süllyedés amely a felszíni vízfolyások irányára, mederformáira van hatással.
Regionális emelkedés - Nagy területet érintő, természetes, vagy mesterséges hatásokra bekövetkező felszínemelkedés. (lásd fentebb.)
Gázfeláramlás – Természetes (tektonikus, vagy vulkanikus utóműködés), vagy mesterséges (szénhidrogén átfejtődés) miatti széndioxid-, illetve egyéb gázfeláramlás a légtérbe (Pl.: radon stb.). Pl.: a mátraderecskei széndioxid forrásból származó gáz a térszínileg lentebb lévő épületek pincéiben felszaporodik, ami halálos balesethez is vezethet. A főleg riolitos összetételű kőzetekből kiszabaduló radon gáz rákkeltő.
Háttérsugárzás – Természetes eredetű anomalikus háttérsugárzás. Természetes formában Magyarországon nem jellemző, de a szén elégetéséből származó hamuban a Tórium felszaporodik.
Talajfolyósodás – Földrengés, illetve hidraulikus talajtörés hatására bekövetkező talajfolyósodás. Ritkán Magyarországon is előforduló jelenség, Dunaharaszti földrengés (1956) után figyeltek meg néhány esetet. További lehetséges előfordulási területeire nincs kutatás.
Emberi tevékenység hatására bekövetkező kedvezőtlen adottságok:
Vízszintváltozás - A felszín alatti víz szintjének tartós megváltozása miatt kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságok alakulnak ki. Különösen a mélyebben 3-4 méter mélységben vezetett csapadék és szennyvíz elvezető csatornák építése után alakulhat ki és a kis szerkezeti merevségű, vagy alapozás nélküli épületek esetében okozhat épületkárokat.
Rézsűhámlás, rézsűcsúszás – Emberi tevékenység által kialakított lejtős felszín mozgása. Részleteiben hasonló lehet, mint a suvadás, törmelékcsúszás. Legtöbbször bevágásban-feltöltésre épült utak, épületek esetében fordul elő. Jellemző, hogy a rézsűszög kialakításánál nem veszik figyelembe a kőzet természetes rézsűszögét, így a rézsű egyensúlyvesztése könnyen kialakul.
Alápincézett terület – nem bányászati célú mesterséges üregek vannak a felszín alatt. Magyarországon több 350 településen találkozhatunk belterületi alápincézettséggel és további 200 lehet azoknak a településeknek a száma, ahol a pincék még külterületen vannak. Ezeknek a pincék sokszor beszakítják, vagy magától beszakad az eleje, így feledésbe merülnek. A ráépített épület, vagy út plusz terhelést okoz, vagy a közműárkokkal megbolygatott felső térrészben megváltozik a talajvíz áramlása. Összességében meggyengül a pince főtéje és beszakad.
Alábányászott terület - bányászati célú mesterséges üregek vannak a felszín alatt. A mélyszinti bányászat által hátrahagyott járatrendszer és fejtési terület felett idővel a kőzet megsüllyed, beszakad.
Hányómozgás, gátszakadás – Meddőhányókon, gátakon jelentkező lejtős tömegmozgás, részleteiben hasonló lehet, mint a suvadás, beszakadás stb. Elsősorban bányászati tevékenységből származó meddő, illetve erőművi pernye, salak anyagú hányókon jelentkező lejtős tömegmozgások lakott területet ritkán érintenek. Gátszakadások viszont közvetlenül veszélyeztetnek településeket is. Utóbbiak jellemzően jól megtervezett és kivitelezett mérnöki létesítmények. A természet azonban képes meghaladni a tervezéskor használt méretezést, illetve megbosszulja a földtani adottságokat figyelembe nem vevő tervezést.
Épített fal omlása – földtámaszként szolgáló szerkezet elöregedés, mállás, illetve a háttér víztartalmának jelentős megnövekedése miatt bekövetkező omlása, kidőlése. A támfalak a lejtős területek használatba vételekor a bevágások biztosítására épített, méretezett szerkezetek. Azonban mint minden szerkezet ezek is elöregszenek egy idő után, illetve ha nem megfelelően a háttérből jövő vizek kivezetésére szolgáló szivárgó rendszer, akkor a támfalak sérülnek, kidőlnek.
Feltöltött terület – Természetes mélyedések, horhosok, bányászati módszerekkel kialakított mélyedések feltöltésével, illetve szemétdombok, hányók lefedésével létrejött mesterséges felszín, mely az egyenetlen tömörödés miatt beépítésre alkalmatlan.
Egyéb a földtani környezetet érintő katasztrófák – CH, vagy erősen gázos víz kutak kitörései, gátszakadások. Már önmagában az esemény is katasztrófa, de a földtani környezetben visszahagyott szennyeződés másodlagos veszélyforrásként tekinthető.
(A definíciók Magyarország földtani, morfológiai és éghajlati környezetére lettek kialakítva.)
Oszvald T. 2011. Földtani veszélyforrások, Katasztrófák tanulságai MTA Földrajztudományi Kutató Intézet pp. 175-186.